Depi

Az az igazság, hogy vannak napok, amikor utálom az egész világot. Csak az a baj, hogy mostanában egyre több ilyen van. Mármint ez így nem teljesen igaz. Nem a világot utálom, hanem az életemet. Hogy unalmas...hogy minden nap ugyanolyan. Hogy semmire nincs pénzem. Hogy minden hónapot ki kell centizni. Hogy egyszerűen akárhogy osztok-szorzok, nem tudom kihozni kevesebből. Pedig tényleg igyekszem.
Meg azt is utálom, hogy nem bírom a gyógyszereket. Ma például visszamentem a labor eredményemért és közölte a doki, hogy akkor most hat hétig mindenfajta gyógyszert felejtsek el, mert jelenleg van egy közepes szintű májkárosodásom. Plusz valami fertőzésem is, amit addig nem kezel, amíg rendbe nem jön a májam. De ne ijedjek meg, mert ez el fog múlni.
Rájöttem, hogy igazából nem is ez aggaszt. Hanem az, hogy az életemet ha most megnézem, akkor elég lenne egy napot felvenni belőle és lejátszani folyamatosan, mert semmit nem hagynánk ki. Minden ugyanolyan.
Tegnap szobát rendeztünk, csak hogy valami más legyen. De nem tudom igazán. Szeretnék új dolgokat kipróbálni, tanulni meg ilyenek, de mindenhez pénz kell, ami jelenleg éppen nincs. Még a rohadt könyvtárba se tudok beiratkozni.
Úgyhogy igazából a változatosság hiányzik. Majd ma megkérdezem F-et erről. Talán ő az egyetlen, akivel ilyen dolgokról tudok beszélgetni.

Esőnap II.

Mondom hogy ez egy fura nap. Hazafele elmentem vásárolni a Lidl-be. A másik pénztárnál két pasi majdnem összeverekedett azért, mert az egyik a másik elé ment a frissen nyílt pénztárnál. Normálisak az emberek? Lehet, hogy front van?

Álmok

Mostanában folyton hülyeségeket álmodok majdnem minden éjjel. Üldöznek, kergetnek, rohanok, mert elkések, megölnek, feltámadok, segítenék valamelyik bajbajutott szerettemnek, de nem tudok, mert valami láthatatlan fal áll közöttünk. Bújkálok és érzem, hogy a szívem majd kiugrik a helyéről, mert hallom annak a lépteit, aki keres és tudom, hogy mindjárt megtalál, mert nem sikerült túl jó rejtekhelyet találnom. Nem tudom ki keres, de mikor rám talál, akkor hiába bizonygatom, hogy nem én voltam, őt ez nem érdekli, hanem elvágja a torkom, megfojt vagy belém ereszt egy tár ólmot.
Nem tudom mitől vannak ezek az álmok, de mindegyikben az az érzés van, hogy tehetetlen vagyok és én utálom ezt az érzést. Sokszor mondják, hogy a tévétől lehetnek ilyen álmok. De nekem nincs tévém, így ez az ok kizárva. A stressztől? A fene tudja...végülis mitől lehetnék stresszes?

Esőnap

Hát a mai napom enyhén szólva katasztrófa. A hullám már tegnap elkezdődött és ma pedig elárasztott a fejem tetejéig. F-nek szóltak a munkahelyén, hogy holnap nem oda kell mennie, ahova eddig, hanem Csepelre. Felhívott, hogy légyszi nézzem meg, hogy merre is kell menni. Én beütöttem a keresőbe és nagy nyugodtan kiböktem, hogy áhh semmi az egész, csak felszáll a buszra, azzal megy 11 megállót és már ott is van. Csak éppen nekem nem tűnt fel, hogy csepel nem erzsébet szomszédja és mégannyira sem a XXIII. kerület, merthogy az SOROKSÁR! Na F. hívott is 3/4 8-kor, hogy ott nincs semmi és tök király, mert 8-ra már tuti nem fog odaérni. Na én erre teljes pánikban bekapcsoltam a gépet, hogy megnézzem , hogy onnan mégis merre tudna menni. Persze a tetü gép épp akkor olyan lassú volt, hogy a csigák hozzá képest hipersebességgel rendelkeznek. Végül mégiscsak sikerült bekapcsolni, de nem tudtam, hogy Csepel hányadik kerület és a rohadt neten sem találtam meg. Persze addigra már annyira ideges voltam, hogy bőgtem. Felhívtam aput, hogy hogy a piklibe kell Csepelre menni, mert F-et tuti ki fogják rúgni emiatt és hogy nincs nála pénz taxira sem, meg semmi ilyesmire sem. Szerencsére ritka mázlista vagyok, hogy ilyen apukával rendelkezem, mert ő elment F-t és el is vitte Csepelre, ahol szerencsére nem rúgták ki. Még nem beszéltünk azóta, de ha hazaérek bocsánatot kérek. Tudom, hogy ő nem haragszik, de muszáj hallanom tőle, hogy nem.
A folytatás nemrég következett be munka közben. P. nagyban beszélgetett B-vel, amikor is hirtelen felállt, mert fájlalta a derekát. Aztán annyira fájt neki, hogy hányt is tőle és teljesen leizzadt. Egy ideig fel-alá járkált az irodában, amíg bírta, néha lefeküdt a kanapéra, de ott sem volt jó neki sokáig. Aztán megjött Be. és adtunk neki Cataflamot, hátha hat valamit, de nem úgy nézett ki, mint ami használ. Végül már nem bírta tovább. Lezsibbadt mindkét karja és remegtek a kezei. Be. elvitte orvoshoz. Állítólag veseköve van, de nem hinném, mert attól az embernek nem zsibbadnak le a kezei. Állítólag az ezzel járó fájdalom rosszabb, mint a szülés. Úgyhogy most itt tartunk és még csak 16 óra van.
Vajon mi jön még?

Happy

Hogy mik történtek velünk mostanában?
F. talált állás! Felvették oda, ahol a legkisebb is számít. :) Végre 9 hónap óta van munkája és így elhárult a fejünk felől annak is a veszélye, hogy nem tudjuk kifizetni az albérletet. Talán nemsokára majd lehet tévénk is.
F. levizsgázott bolti eladóból és boltvezetőiből is (bár az utóbbi még nem tudni, hogy sikerült-e), de ettől függetlenül túl van rajta. Sőt! Ma beiratkozik gimibe is, mert jövőre elindul az érettségi felé vezető úton. Mert bár szerintem semmivel nem lesz több az ember az érettségi által, de ma már mindenhova kell, hogyha el akarsz helyezkedni, úgyhogy nevezhetjük egy szükséges rossznak.
Különben rájöttem, hogyha szakmát tanul az ember, annak sokkal több értelme van, mintha főiskolára vagy egyetemre jár. Sokkal hamarabb végez és sokkal jobban el tud helyezkedni (feltéve, ha jó szakember válik belőle).

És még mindig szeretjük egymást. Nem egészen úgy, mint a legelején, de ez legalább annyira jóleső érzés.
A tesóm kapott egy autót. Azaz vett egy fél autót, egy másikat meg kapott hozzá. Egy régi VW Golfot. Nagyon jó kis autó. Kicsit irigylem is érte, mert el tud vele menni akár külföldre is, míg az én kispolákommal kábé 30 km-re merek menni Pesttől, mert nem bír többet. Na de ez nem is baj. Majd ha hazajön a húgom, akkor majd leboltoljuk a dolgot.
Újra tudok TK-ni. Ismét van kedvem kitalálni dolgokat, történeteket.
Van pár jó barátunk, akik sokat segítenek nekünk.
Szóval nagyon hálás vagyok mindenért és nagyon remélem, hogy ez még jódarabig így is marad. :)

Zabpelyhes süti

Tegnap megpróbálkoztam az új sütőnél a zabpelyhes süti megsütésével. Hát nem jött össze. A 4 tepsiből három odaégett, de ez csak azért volt, mert nem jöttem rá, hogy a rácsot kéne csak följebb tenni. Mert ez gázsütő és nem villany, mint anyuéké volt otthon. És bár nagyon régen volt gázsütőnk, arra én már nem emlékszem mert az még kispesten volt és már tényleg nagyon rég. De most már tudom, hogy hogy kell, úgyhogy a galád sütik nem menekülnek előlem. :)

Nekem a Balaton a Riviéra :D

Voltunk a hétvégén Balcsin és iszonyatosan jó volt. Egy csomó Balcsis dal eszembe jutott, mint pl Nekem a Balaton Riviéra vagy a Balatonnál sejhaj de jó és még ezekhez hasonlók. 5-en voltunk lenn és bár néha M-et majdnem lecsaptam, mert ilyen hisztis pasit még nem látott a világ, azért jól elvoltunk.
Például esőben tüzet gyújtottunk, amin szalonnát akartunk sütni, de sajnos a természet győzött, de mi nem adtuk fel és végül a házban sütöttünk szalonnát, meg virslit és hagymát meg paprikát, paradicsomot. Csuda jó volt.
Voltunk lenn a Beach Houson is, ahol ezerrel dübörögtek a Hungária számok különböző előadóktól. Bár nem hallottuk mindegyiket, mert az elején még nem is volt biztos, hogy megyünk, mert szakadt az eső. Aztán még a Spaghetti háznál buliztunk egy sort, majd sétáltunk és végül hazamentünk.
Közben persze jól beégtem, mert úgy volt, hogy a Polo-val megyünk le a partra, mert M. már ivott. Aztán nem indult a kocsi, hiába indítóztam. Végül kiderült, hogy csak annyit kellett volna tennem, hogy rögtön indítás után visszaengedem a kulcsot. Ezt az autót még nem ismerem. Hiába, nem az enyém. Merthogy a hugomé. Apu vette és a felét meg kifizeti. Nagyon kényelmes autó és jól megy. Majd ezután nem győzök majd mit kitalálni, hogy el tudjam tőle kérni. :P

Mi van veletek emberek?

Mi van mindenkivel? Mindenki full szomorú és búvalb***ott, meg idegösszeroppanásos. B-vel nem tudom mi történt, de teljesen padlón van tőle. Múlthéten betegszabin volt, mert idegösszeroppanása volt és a doki teletömte nyugtatókkal, de az nem volt neki elég és ma bejött és hatvanszor rosszabbul néz ki, mint amikor elment. Mint egy zombi. Napi négy Xanax az adagja azt mondja. Király lesz a hangulat ma is.
Kinyomtattam ma egy papírt, amit M. is kinyomtatott és megjegyezte, hogy nem kell helyette dolgozni, hiszen azt csinálja ő is. Én nem tudom mi van vele, hiszen akar a hóhér helyette dolgozni, épp csak nekem is kellett az a papír és mégis honnan tudhattam volna, hogy ő már kinyomtatta. Különbenis ő csak ne szóljon semmit, mert ő tegnap szabin volt én meg mivel sem ő, sem B. nem volt dolgozhattam 3 ember helyett. Már egy hete így is két ember helyett csinálom a melót, ami nem okoz nehézséget, csak akkor ne szóljanak be.
De most nem vagyok hajlandó szomorúnak lenni, hiszen lehet, hogy F. végre talált állást (bár sajna 6/2-es munkarendbe, így nem sok hétvégét lesz otthon), de így hátha kicsit egyenesbe jövünk anyagilag és most már majd amiatt sem kell aggódnunk.
És azért sem vagyok hajlandó szomorúnak lenni, mert nem szép az idő, mert pénteken végre én leszek szabin és megyünk le a Balcsira egy hosszúhétvégére a barátainkkal és az nagyon-nagyon jó lesz akármilyen is az idő!
És azért sem leszek szomorú, mert csak. És pont. :)

Valahogy ki van ürülve az agyam. Olyan vagyok mint egy gép, aki teszi a napi feladatait, de nem gondolkodik, nincsenek önálló gondolatai, érzései. Legalábbis most így érzem. Asszem kissé ingerszegény környezetben élek és ez nem tesz jót nekem. Szeretnék koncertre menni, moziba, kirándulni vagy csak be a városba, de még 600 forintot sem tudok kifizetni jegyre, mert most nem állunk úgy...Most nem érzem jól magam. Azt hiszem keresek egy másodállást, mert ez így nem mehet tovább. Ha valaki tud valamit, szóljon lécci! :)

Vizsga és egyéb gondolatok

Szorítok neki nagyon. F. ma vizsgázik árueladásból. Na meg holnap, meg egy hónap múlva is majd. De én drukkolok neki nagyon, mert okos ő, csak nem meri elhinni, hogyha akar, akkor tud.
És majd a gimit is ügyesen fogja csinálni, de nem baj, mert ügyes és én nagyon bízom benne.
Múlthéten volt itt az anyukája. Tetszett neki a lakásunk, meg az egész. Elvittük Budapest Klezmer Band koncertre, mert most itt játszottak a közelben és másnap voltunk hajózni is, bár sajnos ritka pocsék idő volt.
Aztán már kezdődött is a hét. Az az igazság, hogy csak úgy szaladnak a hetek és nem sok minden történik a napi rutinon kívül. Jó így is, de azért néha jó lenne egy kis változatosság, pl egy mozi vagy táncolni menni vagy ilyenek, de sajna amíg F-nek nincs munkája, addig nem nagyon megyünk ilyen helyekre.
Voltunk cseresznyét is szedni és eltettem belőle jó sokat. Majd jó lesz enni vagy sütibe télen. Na meg van enni is dögivel. :)
Szeretnék menni nyáron nyaralni, de idén ez most szerintem nem jön össze. Na majd jövőre.
A hugom kapott kocsit. Egy régi WV Golfot. Szép kis autó, habár van rajta mit kipofozni. Alkalmi vétel volt még így is.
Most hirtelen nem jut eszembe több dolog így a hétről...
Ja de! Végre ma megcsinálták a biciklim, úgyhogy talán nem lesz olyan nehéz tekerni.

Hétköznapok

Már egy hét is eltelt, amióta beköltöztünk. Három napig tartott, de végre minden a helyén van. Az íróasztalom kicsit az otthoni szobámat idézi. Van vezeték nélküli netünk is, bár azért csínján kell vele bánni,mert korlátos.
Az új lakásunk a következőképpen néz ki: ha belépsz az ajtón,akkor szemben veled a konyhát láthatod. Pici, de azért egész jól elférnek benne a dolgok. Jobbra egy pici fürdőszoba, balra két egymásba nyíló szoba található. A középsőt nappalinak, a belsőt hálószobának rendeztük be. Annak bordó színe van. Este nagyon hangulatos.
És végre eljutottam odáig is, hogy letettem az autót és biciklivel járok dolgozni. Ma voltam először, de már most érzem, hogy nem vagyok formában. Holnapra fájni fog a fenekem :P Mondjuk azért olyan bátor nem voltam, hogy az Üllőin biciklizzem, inkább csak a kertek alatt, de így is max negyed óra alatt benn vagyok az irodában. Meg ma megálltam a benzinkútnál és fel is fújattam a gumimat, úgyhogy most már nem lapos.
F. anyukája jön a jövő hétvégén hozzánk. Addigra majd jól ki kell takarítanom. Nem akarok leégni :P
És rájöttem, hogy már csak főzni kell megtanulnom és akkor minden rendben lesz. Mert egyenlőre a főzőtudományom megállt a sajtos-tejfölös spagettinél. :P

:)

Költözünk, költözünk, holnap költözünk! :)
Úgyhogy most pár napig nem leszek gépnél sem valószínűleg, de végre költözünk! Tegnap már elkezdtünk csomagolni. Nem is hittem volna, hogy ennyi cuccunk van. Mikor csak úgy vannak, akkor nem tűnik ennyinek. Meg alattomosan megbújnak a lakás minden pontján. Külön fel kell őket deríteni. Mert még van egy kis ez itt, meg egy kis amaz ott és a megtelt dobozok és rekeszek csak sokasodnak és szaporodnak.
És meg kell tervezni a menetrendet is, mert nem mindegy, hogy először megyünk-e el a konyhabútorért, vagy először az ágyat visszük-e be. Aztán el kell menni még hűtőt meg mosógépet venni, de az már megvan, hogy milyet, úgyhogy az már nem kérdés. És kölcsön kell kérni a dobozos autót, mert a kisfityóba sajna azért ilyen dolgok nem férnek bele.
De nagyon izgulok, mert ma alszom otthon utoljára. Szombaton már a másik otthonomban fogom álomra hajtani a fejem. :)

Jöttem, láttam, beköltöztem

Hétfőn megtaláltuk, kedden megnéztük, szerdán tálaltuk, csütörtökön megmutattuk, pénteken lefoglaltuk.

Röviden így jellemezném az albérletünk történetét. :)
Merthogy  találtunk egy nagyon szép 33 nm-es másfél szobás albérletet, amit még ki is tudunk fizetni, ráadásul egy 3 lakásos társasház középső lakásáról van szó. Tehát szép kert is van. A tulaj erre nagyon ügyel. Épp most nő a fű, úgyhogy nem lehet rámenni. És még a kerületből sem kellett elköltöznünk, csupán pár villamosmegállóval arrébb megyünk.
Jövő héten szombaton lehet költözni. Addig még mondjuk szerezni kell egy hűtőt és egy mosógépet, de ez legyen a legkisebb gond. Már nagyban tervezgetünk, hogy mit hova teszünk. Mert mint kiderült vannak bútorok, amiket kölcsön kapunk anyuéktól még a régi lakásból. Hihetetlen…még alig hiszem el, hogy majd saját háztartást kell vezetnem és én osztom be majd amink van és nem lesznek ott szülők, hanem tényleg csak ketten!
És ha nem akarok nem mosogatok el, nem fog senki rám szólni…mondjuk senki nem is fogja helyettem megcsinálni. Szóval most nagy a boldogság! :)

L.K. emlékére

L.K. nálunk dolgozott immár két éve. Mindig ugrattuk, hogy klumpában jár télen-nyáron és már messziről lehet hallani ha jön fel a lépcsőn. Még beceneve   is volt: Bérgyilkos. De ez nem az a fajta gonosz, hanem olyan Keresztapás. A tesója is nálunk dolgozott egy ideig. Ők voltak a “maffia páros”. Mindig azt mondtuk, hogyha lenne rajta egy hajszálcsíkos öltöny, olyan, mint a ‘20-as években és hozzáillő fekete-fehér cipő, akkor tényleg olyan lenne, mint a Keresztapa.
Csütörtökön még hülyéskedtünk azon, hogy milyen undorító újságot hozott a Papának és “nagylelkűen” otthagyta nekünk, hogy megnézhessük. Aztán fogta a motorját, felspaniferezte a kamionra és elindult, hogy megrakodjon, majd Levélen otthagyva az autót hazamenjen a jól megérdemelt szabad hétvégéjére. Mert most grátisz kapott egyet és még két napot, mivel a húsvét hétvégét kinn töltötte.
Nemrég vitatkoztam vele, hogy miért nem tudom, hogy mit csinál. Erre ő azt felelte:
”Born to be wild.”
Erre reggel a következő hírrel fogad B:
”Hallottad mi történt? Tegnap a L.K.-nak hazafele motorbalesete volt és meghalt.”
”Viccelsz?” kérdeztem, de láttam rajta hogy nem.
Majd az Indexen a következő hírt találtam:

 

“Meghalt egy motoros Alsónémedinél

• MTI

| 2009. május 4., hétfő 10:52 | Frissítve: 9 órája

Meghalt egy motoros, amikor belehajtott egy előtte haladó autóba vasárnap éjjel Alsónémedinél, az 5-ös úton, közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese hétfőn. Kovács Viktória elmondta: a balesetben a 29 éves férfi életét vesztette, az autó két utasa könnyebben megsérült. A helyszíni szemle megállapította, hogy a motoros nem tartotta be a követési távolságot.”

 

A többi fiút is teljesen lesújtotta a hír. Volt, aki majdnem sírt.

Nyugodj békében K.! Nem fogunk elfelejteni!

Köröm

Ismét voltam és nagyon szép lett. És ami a fő, hogy nem hosszú! Bár az érme fölszedése az asztalról vagy a földről vagy az igazolvány kiszedése a fénymásolóból még mindig nem sétagalopp. :)

Ilyen volt:

 

Ilyen lett:

Születésnap II.

És hogy egy kicsit bővebben is kifejtsem a születésnapi élményeket. :) Nagyon furi volt, mert F-vel most először szülinapoztunk együtt. Kaptam tőle egy csokor gyönyörű rózsát, egy órát a falra, egy saját kávésbögrét kávé felirattal és egy levendula ízű csokit…Nagyon örültem neki! Tök romantikus volt.
Vasárnap pedig a barátok jöttek át és hála az égnek jó idő volt. Sütött a nap és minden nekünk kedvezett. Csináltunk szalonnasütést,meg activityztünk, amin nagyon sokat nevettünk és jót beszélgettünk. :)

 

Születésnap

Ezzel el is maradtam pár napot. Merthogy 18-án ismét születésnapom volt. Már ki sem merem mondani, hogy hányadik :P
És ez egyben nem csak az enyém, de a blogom születésnapja is, hiszen ezen a napon kezdtem el a blogot írni éppen egy éve. Azaz most már egy éve és 5 napja.

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! :)

Új progi

Ma F.újra telepítette a gépünket, mert már nagyon lassú volt. Igazából kábé mostanra sikerült rá minden progit és beállítást visszavarázsolni, ami eddig volt. Most van egy gyönyörű szép “új” gépem, ami gyors és remélem megbízható. Valamint felfedeztem egy új progit, amivel egyszerűbben és gyorsabban tudok majd blogbejegyzéseket írni és elvileg a blog témáját is lehet vele szerkeszteni. Hát majd meglátjuk. :)

Húsvét

Nemsokára egy éve, hogy blogot írok. Azaz négy nap múlva lesz, amikor is egy évvel öregebb leszek. Azt kértem szülinapomra, hogy menjünk el a vidámparkba. Már ezer éve nem voltam. Mindenre fel szeretnék ülni, arra is, amire pár éve még nem mertem. De mostmár nagyon bátor vagyok ám! :)
Hétvégén volt nálunk nagy családi sütögetés. Csináltunk bográcsban slambucot (ami nekem annyira nem ízlett) és Pannival festettünk piros tojást Botondnak az udvarlójának, hogy legyen mit adni neki, ha jön locsolkodni. Azaz Panni kente a festéket rá én meg tűrtem, hogy mindenütt piros legyek, meg sárga, kék és zöld.

Sikerült!!! Sikerült!!! És igen!!! Megcsináltam!! Meg van a nyelvvizsgám és ebből egyeneságon következik, hogy a diplomámat is kézhez kapom végre! Hihetetlen! Alig hiszem el! :) :) :)
Jutalmul ettem egy hatalmas adag fagyit! :P

Para+realitás

Holnap szóbeli angol szaknyelviből. Parázom. Nem tudok beszélni. Nem tanultam semmit, így nem is tudok semmit. Nem fogok átmenni. Pont.

Szumma március

Nem is tudom, hogy írtam e már arról, hogy meghívtak egy lengyel népzenét játszó zenekarba klarinétosnak. Ugyanolyan fiatalok vannak benne, mint én. Van egy hegedűs, egy harmónikás, egy klarinétos és még nem tom. Még nem találkoztunk, de a kapott cd alapján tetszik. Egy tánccsoportot kell majd kísérnünk táncházakban. És lehet majd menni velük külföldre is. Állítólag augusztusban lesz Gdanskban egy tábor, ahova el kéne menni, mert több népzenész és lengyel együttes is lesz, akiktől sokmindent lehet tanulni. Majd hétfőn kapom meg a kottát és van rá kábé 3 hónapom, hogy megtanuljam elejétől a végéig. Már várom nagyon. :)

Ma találkoztam E-vel, akitől megkaptuk az esküvőjükre a meghívót, ami májusban lesz. Olyan hihetetlen, hiszen E.és P. csak két évvel idősebbek nálam és már össze is házasodnak. Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy már 4 éve együtt élnek. Tök aranyosak együtt. Örülök, hogy összejött nekik.

Kedden F-nek felmondtak a munkahelyén. Az összes munkaerőkölcsönzőst kirúgták. Mondjuk tudtuk, hogy ezen a melóhelyen nem várható, hogy hosszú ideig alkalmazzák, de azért reméltem, hogy legalább egy kicsit tovább maradhat. Az anyukájának még nem akarjuk elmondani, hogy ne aggódjon, mert F. bátyja is munkanélküli. Közben keresünk neki esti gimit, mert sajna ma már érettségi nélkül sehova nem vesznek fel. Az Expresszben olvastam a takarítós hirdetéseknél, hogy: érettségizett takarítót keresünk. Ezek szerint szerencsétlen emberek érettségi nélkül már azt sem tudják, hogy kell port törölni, bezzeg a jogsihoz elég a 8 általános?!

Tegnap kiderült, hogy V. legfiatalabb bátyja alkoholista. Zugivó. V. eléggé ki van borulva. A bátyja párja hívta fel a szüleit, hogy eddig nem akart szólni, de most már muszáj külső segítséget kérnie, mert egyedül nem tudja megoldani ezt. Mindehhez van egy fél éves babájuk. Remélem sikerül nekik.

Tegnap egyig videóztunk. Azaz az új időszámítás szerint kettőig. Reggel pedig jó sokáig aludtunk és az eső ellenére elmászkáltunk mindenfele.

És vettünk F-nek szép új szemüveget. Olyat, ami fényre sötétedik, mert az ofotértbe volt ilyen akció, hogyha a lencsét náluk vesszük, akkor a keretből 60% lejön. Szerintem egy tök jó keretet választottunk. Bár még egy hét, de már alig várom. Bár F. nem hiszi el, de a szemüveg igenis öltöztet.

Tavasz

Lógok. Pofátlanul és szemtelenül. Mert ma nagyon nincs kedvem dolgozni és egyik főnökünk sincs benn. És akkor meg minek dolgozzam? Hiszen majdnem mindennel kész vagyok. Amivel meg nem az meg ráér holnap.

Hétfőn voltunk 1(!) évesek. Vettem sütit is és gyertyát is tettem rá. Én is kaptam szép sárga szegfűt. Örülök, hogy nem felejtette el.
Már egy év. Atyaég! Villámgyorsan telik az idő és még mindig olyan, mintha csak egy-két hónapja járnánk. Pedig már majdnem fél éve együtt is lakunk. És ez jó, akármit mond is a tesóm. Ez nagyon jó! És most hogy jön a tavasz újra jókedvem van és van kedvem új dolgokat csinálni.

Például tegnap elmentünk csak úgy nézelődni a Kikába, hátha találunk jó szőnyeget. Találtunk is és vettünk is! Nagyon csini. Bár egy hetet mondtak rá, hogy kész lesz, de akkor is, már a miénk! :)
És vettünk egy lávalámpát is, amit már ezer éve szeretnék. Piros és sárga és nagyon szép. Nem is tudtam, hogy viasz van benne, pedig valójában az. Azért is kell neki egy kis idő, amíg felmelegszik és olyan murisan buborékos lesz. Egész éjjel be volt kapcsolva és mivel elég rosszul alszom így tök jó volt látni, hogy milyen szép mikor felébredtem éjszaka párszor. Pont ezért mindig ég nálunk este egy mécses, hogy ne legyen teljesen sötét. Na meg azért is mert nagyon hangulatos. :)

És úgy néz ki, hogy a tavasszal megérkezik egy kis javulás a melóhelyen is. Például már vettünk fel 4 új embert és visszavettünk 2 régit is.

Szóval most happy és sunshine.

Pénteken voltam nyelvvizsgázni. Ez volt az írásbeli része a gazdasági nyelvvizsgának. Kicsit nehéz volt, de azért megoldható. Most pénteken megyek magnóhallgatásra, majd április első szombatján szóbelizni. Na attól parázok egy kicsit. Pedig magyarul f**** a szót, de ha angolul kell ott leblokkolok. Azért remélem menni fog. :)

Változás

Mostanában egy nagy változásroham van rajtam. Mániákusan változtatom a környezetem és magamat.
A hónapban már váltottam egyik napról a másikra hajszínt, a hétvégén teljesen átrendeztem a szobámat, angolból elkezdtem tanulni, mint a kisangyal, többet járok szoknyában, újra elkezdtem TK-zni, a blogomat is átdesignoltam, elvállaltam egy klarinétosi pozíciót egy lengyel népzenét játszó zenekarban, némelykor idegesítenek a nemdolgozók, elkezdtem írni a napi teendőimet, hogy ne felejtsem el őket és hogy lássam, hogy mit csináltam aznap, hogy jól érezzem tőle magam, hogy mennyi mindent is véghezvittem és még a körmeimet is meg szeretném csináltatni műre, mert nem tetszik az eredeti, pedig azt mondtam, hogy nekem aztán sose nem lesz, de most láttam nagyon szolidat és nagyon szépet és az tetszik, szeretnék még elmenni F-vel valahová, ahol senki nem ismer minket, tehát nyaralni és még sok más dolgot.
Úgyhogy mániákusan változtatok. Mostanában semmi sem jó, mert minden ugyanolyan. Mindennap ugyanaz a program: felkelés, reggeli, meló, utána valami, haza, lefekvés és így tovább. Túl rendszeres. Azon gondolkodom, hogy ilyen fellángolásai az embernek nem tiniként vannak? :P
Asszem én most kezdem...

Gondolatok

Már eltelt egy hónap és én alig szinte semmit sem írtam. Pedig közben történtek ám dolgok. Pl. F-nek lett munkája, én épp hajfestékkel ülök a hajamon, éppen lilul a fejem. Angoloznom kéne, mert 3 hét múlva nyelvvizsgázom. Szakmai angol...hát mit ne mondjak nem repesek az örömtől. Tudom, hogy szuggerálnom kéne magam, hogy igenis sikerülni fog, meg tudom csinálni, de valahogy nem megy. Igazából nem vagyok képben a magyar gazdaságban és környezetvédelemben. Miután lediplomáztam, azóta rengeteget felejtettem. Nem is hittem volna, hogy ilyen nehéz lesz újra tanulni. Sokkal többet kéne tanulnom és kevesebbet linkeskedni, de azt veszem észre, hogy amennyire szerettem régen tanulni, most annyira utálok.
Az őszi félelmeim beváltak abban a tekintetben, hogy azóta már a munkahelyemről legalább 20 embert küldtek el. A múlt héten 6an mentek el. Egyre kevesebben leszünk és félek, hogy ez csak rosszabb lesz, de most erről nem írok többet, mert ez nem egy negatív blog.
Inkább mesélek a hétvégétől. Szombaton voltunk a Westendben. Moziba mentünk, de úgy, hogy nem tudtuk, hogy mit akarunk megnézni, így odamentünk már olyan öt óra körül. Kiderült, hogy a filmünk csak háromnegyed nyolckor kezdődik, így addig becsámborogtuk az egész áruházat. Mivel elég nagy leárazások voltak, így vettünk F-nek egy nagyon szép inget, magamnak pedig vettem egy snoopys szatén pizsomát. Még sosem volt egyik sem...se szatén, se snoopy-s, úgyhogy nagyon örültem neki. :)
Vasárnap uszodába mentünk. Kellemes volt a víz. F. nem tud úszni, így próbáltam tanítgatni. Igazából olyan fura, hogy annak, aki tud úszni, annak teljesen természetes, hogy fennmarad a vízen, de annak, aki nem tud, az elmerül. Vajon ez miért van és mi befolyásolja azt, hogy az ember fenn marad-e a vizen?
Szaunáztunk is, ami szintén nagyon kellemes volt. Nem szoktam, mert nem kapok benne levegőt és mert nagyon meleg, de ebben az esetben jólesett még annak ellenére is, hogy nem szeretem a meleget.

Láthatalan Kiállítás

Voltunk a Láthatatlan Kiállításon tegnap. Iszonyatosan élveztem. B-vel és F-el mentünk együtt a Népligetbe, ahol az egész van. Amint beléptünk rögtön sötét volt. Mármint nem a szó szoros értelmében, hanem az ajtó belülről és az ablakok is le voltak takarva fekete szövettel.
Kicsit várnunk kellett a következő csoport indulására, addig szemügyre vettük a hangos windowst, a vak dominót, a sakkot és a braille írógépet. Mondjuk abba már a papírfűzés is gondot okozott, aztán még rá kellett jönni arra is, hogy melyik gomb melyik pöttyöt jelenti a hatból. Szerencsére volt kinn egy Braille-abc, így kicsit egyszerűbb volt a dolog.
Végül csak elindult a csoport. Mondták, hogy vigyünk magunkkal fémpénzt, hogyha ki akarjuk próbálni a vásárlást is.
Beléptünk egy helyiségbe, ahol olyan sötét volt, hogy az orromig sem láttam. De tényleg semmit. Ez a következő egy órában így is maradt. Noémi a vezetőnk olyan otthonosan közlekedett itt, mintha látna. Pedig ez nem volt lehetséges. A többi vezetőhöz hasonlóan ő is vak, de a hangját és jelzéseit követve meglepően könnyen eligazodtunk.
Jártunk az erdőben egy vadetetőnél, egy lakás előterében és konyhájában, voltunk piacon, múzeumban és az utcán, végül pedig egy bárba érkeztünk meg, ahol meg lehetett kávézni vagy el lehetett majszolni egy csokit. Mi az utóbbit tettük és így felfedeztünk olyan apróságokat, minthogy a 20-as érmének a széle végig recés, míg a 10-nek csak szakasosan, az 5-ös érme teljesen sima, a 100-as meg jóval nehezebb, mint a többi.
Iszonyat furcsa volt a piacon, hogy a zöldségeket másról nem tudtam felismerni, mint a szagukról vagy a tapintásukról. Bár a kókuszdióra még így sem jöttem rá. :P
A közlekedési lámpa és az útban lévő biciklik egyenesen megijesztettek, mert nem mindig tudtam betájolni, hogy merre járok.
Ettől függetlenül iszonyatosan élveztem. Azért 1 óra után, mikor kijöttünk nagyon örültem, hogy újra látok. Mindenkinek ajánlom, hogy próbálja ki! Nagyon tanulságos! :)

Comment

Ma végignéztem a blogom beírásait és rájöttem, hogy szinte senki nem kommentálja őket. Rögtön jött a következő gondolat, hogy olvassa egyáltalán valaki ezt a blogot? Majd a másik: vajon ennyire unalmasan írok...

Jut eszembe, éjjel álmodtam. Azt, hogy terhes vagyok. Azt tudtam, hogy kitől, de hogy mikor estem teherbe, és hogy mikor nőtt meg a hasam, na azt nem. De egy tömött buszon álltam és mentünk egy faluba, ahol mindenki megünnepelte a terhességemet. Majd eljöttünk és eltévedtünk a busszal. Egy ismerősnél szálltunk meg és egyszercsak ott volt a gyerekem apja, de elment dolgozni és én meg elindultam cukrot venni és vettem is egy fél kiló fehér és egy fél kiló barna cukrot ilyen kimértet. És volt egy srác, akiről kiderült, hogy drogos, meg egy lány, akiről csak azt hitték, hogy az, de közben meg nem is és tudtam ott a boltban, hogy másnap szülni fogok...

Csodás marketing :)

Ma marketing képzésen voltam. Ennek következményeként most egy-két reklám következik. :)

Prosti telefon és tejfakasztó buli :P

Szóval a tegnapi nap igencsak mozgalmas volt, ugyanis estére tejfakasztó buliba voltunk meghívva. Ugyanis J-nek a tenorszaxis társamnak szombaton megszületett a kislánya Iringó Anna. Mármint nem ő szült, hanem a párja, de ő is ott volt, ugyanis apásszültek. Ő vágta el a köldökzsinórt, meg minden ilyesmit, amit ilyenkor szoktak. Igazi kék köpenyben. Olyanban, mint amiben a Grace klinikában vannak.
Na mi meg is érkeztünk a buli helyszínére. Előtte megálltunk venni egy kis üdítőt és ha már ott voltunk, akkor körülnéztünk a használt telefonok között, mert F-é már elég vacak és találtunk is egy aranyos Sony Ericson-t, úgyhogy megvettük. Na de ezt majd később...
Tehát megérkeztünk a buliba. J. nagyon háziasan sütött-főzött a vendégekre, pia is volt annyi amennyit csak akartunk. Persze én csak narancsleveztem, mert vezettem.
Megnéztük a rózsaszín gyerekszobát. A falon középen volt egy csík, amire a lakásfelújításban segítő barátok festettek mesefigurákat és barátságos jeleket az érkező babának. Ezután meghallgathattuk az élménybeszámolót a teljes szülésről, közben J. képekkel is illusztrálta a dolgot. Na természetesen (vagy szerencsénkre) nem a véres valóságot tárta elénk (akkor nem ért rá a fényképezővel foglalkozni, hiszen éppen morzsoláshoz adta kölcsön a kezét), hanem a már megszületett óriás bébiről láthattunk képeket. Ugyanis a gyönyörű leányka szép magasra nőtt: 59 centi és mindehhez 4300 gramm. Nagyon jókat nevettünk. Olyan 1 körül értünk haza, úgyhogy ma egész nap el akartam aludni.
Ma kicsit jobban szemügyre vettük F. új készülékét és mint kiderült az előző tulaj telefonszámai és sms üzenetei mind benne találhatóak, ám ezeket csak egyesével lehet kitörölni. Az üzenetek alapján rájöttünk, hogy szerencsésen megörököltük egy prosti telefonját. Ez a gyanú akkor támadt fel bennünk, mikor a bejövő üzenetek között ilyet találtunk: Fiú, 27, 180, 22 cm farok.
Mint kiderült a párbeszéd a következő volt:
"Ma dolgozom. Paramétereid?~
"Fiú,27, 180, 22 cm farok."
"Oké. Cumi gumival 5000, gumi nélkül 15000."
:))))

Aggódás

Utálok aggódni. Sajnos rossz szokásom, hogy szoktam, néha ok nélkül. De ma okkal aggódom. Félek, hogy megszűnik a munkahelyem, mert így sem áll a vállalat valami fényesen, de ez a gázhelyzet még jobban betett neki. Nem tudunk dolgozni, mert nincs fuvar, hiszen a külföldi gyárak leálltak a gázhiány miatt. Máshonnan pedig nincs fuvar. Megint el kell küldeni egy-két embert, akiknek nem tudni, hogy mikor lesz újra munkájuk. Mindenhol takarékoskodunk, ahol csak lehet.
Az irodából is el akarták küldeni B-t, mert hogy túl sokan vagyunk ennyi emberre. Ezt mostanában kezdem érezni, mikor bejövök és azon kezdek gondolkozni, hogy mit csináljak. Persze végül mindig akad valamit. B-nek az a mázlija, hogy jól beszél angolul, én meg nem, így nem küldhetik el, mert akkor nem lesz angolosunk. De nekem most kell tanfolyamra menni és ha ott megtanulok rendesen beszélni, akkor vajon mi lesz B-vel? Aggódom miatta is. És aggódom magam és anyuék miatt is, hiszen, ha neadjisten tönkremegy a cég, akkor ők mit fognak csinálni? Anyu majd visszamegy tanárnak úgy, hogy közel 22 éve nem tanított gyerekeket, apu meg majd víz-gáz szerelőként tevékenykedik? Nem hiszem...
Na asszem itt hagyom abba...már magamat is fárasztom a hülyeségeimmel...csak pozitívan! Előre!

Gáz van..vagy nincs?

Mert hogy miért ne írjak egy kicsit komoly témáról? Azaz a téma komoly, de én mégis találtam egy irományt, ami mókássá teszi az egészet. Ezt szeretném minél több emberrel megosztani. :)

"Az előrelátás kézenfekvő módja, hogy a következő napokban soha nem látott mennyiségben töltjük fel a házi töményszesz-készletet. Az alkohol kikapcsolja, vagy legalábbis csökkenti a szervezet hőérzékelő képességét, ezért a fűtetlen szobákban sem érezzük majd magunkat kellemetlenül, ha arra kerül a sor. Néhány takaró vagy hálózsák segítségével sanszos átvészelhetünk akár több éjszakát is. A megoldási kísérlet különösen a gázfűtéses felnőtt, főként szingli kategóriában ajánlott. Figyelem! Túlélési célzattal ne igyunk sört, mert a gyakori vizelési kényszer nagy hőveszteséggel jár. A bevitel/hőhatás szempontjából a legjobb eredményt a cukrozott borral érhetjük el.

A kisgyerekes családoknak az alkoholos hibernáció nem járható út, legfeljebb kombinált formában. A nagyobb létszám (sok gyerek, együtt élő generációk) viszont a zord hőmérsékleti körülmények között jól kihasználható előnyöket tartogat. A Falkland-háború hajótöröttjei közül a mentőkapszulákban azok élték túl a hosszú hánykolódást a jeges óceánon, akik nem egyedül akartak elfoglalni egy gumicsónakot. Ha van otthon mentőkapszulánk, fújjuk fel, és többen üljünk bele! Az összeadódó testhő és lehelet jó eséllyel biztosítani fogja, hogy a következő nap újra próbálkozhassunk.

Hasonló elven működik a jégkunyhó is. Egy kis térfogatú iglu építésével is sokat tehetünk esélyeink növelése érdekében. De ha nem áll rendelkezésre jégtégla, a hajléktalanoktól ellesett kartondobozos kajiba emelésével is kísérletezhetünk. Ajánlás: természetes fűtőelemként nyugodtan vegyük igénybe a házikedvenceket is, akik jelenlétükkel tovább emelhetik az est hőmérsékletét.

Az extrém körülmények élvezetére hangolt polgártársaink egész estés szexszel is biztosíthatják a testizomzat folyamatos melegen tartását. Jól szigetelt, kisebb méretű zárt helyiségben az erős és magas hőmérsékletű kipárolgás miatt akár hosszabb-rövidebb pihenők beiktatása is lehetséges. Az erős fizikai megterhelés miatt érdemes előre elkészített élelemről, esetleg ajzószerekről gondoskodni.

(Partnerhiány vagy egyéb szexuális zavarok esetén az izomzat átmozgatása megoldható szobabiciklivel vagy egyéb otthoni fitnessgéppel is.)

Akik a passzívabb technikákat részesítik előnyben, beltéri megoldásként is használhatják az amerikai indiánok által kifejlesztett fűtési módszert, amelynek lényege, hogy kis tüzet rakunk. A kisméretű nyílt láng használatának előnyei: 1. egy szobányi, felszedett és felaprított parketta, vagy a még ki nem dobott karácsonyfa hosszú ideig biztosítja hozzá az alapanyagot, 2. a lakásban nem okozunk maradandó károkat, 3. egy vállra terített takaró elegendő ahhoz, hogy a test köré vezethessük a hőt. A nyílt láng használata esetén lehetőleg a konyhakőre helyezzük az éghető anyagokat, Gondoskodjunk kávéról, energiaitalról, hogy égési sérülések nélkül érjük meg a reggelt!

Felhívjuk a figyelmet, hogy fagypont alatti hőmérsékletű helyiségben jelentkező színes víziók, hőhullámok, indokolatlan vidámság nemcsak alkoholos delíriumot jelezhet, hanem a test kritikus kihűlését is jelezheti. Jack London alaszkai aranyásók körében gyűjtött tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy ilyenkor érdemes pánikolni, és válasszuk ki a fent bemutatott technikák közül a leggyorsabban és legtesthezállóbban használhatót."

In memoriam 2008

Lássuk csak mi is történt ebben az évben...Hát mit ne mondjak elég mozgalmas volt jóval és rosszal is.

Január - Az évet úgy kezdtem, hogy 31-én reggel 10-től 1-je este 11-ig folyamatosan fenn voltam egy jól sikerült házibuli eredményeként, amikor is a zenekarosokkal elbúcsúztattuk az évet és annyian itt aludtak, hogy nem volt hova lefeküdnöm. Nagy hó is esett elsején így, hogy ne aludjak el kimentem havat lapátolni.
Aztán jött az újévi koncert, ami rengeteg próbával járt, ráadásul kettő is volt belőle. A másodikat már nagyon utáltuk, mert Feribá megbolondult már addigra és a Glenn Miller sem egy annyira jó darab, mint amilyennek elsőre tűnt.
Közben msnen beszélgetek egy aranyos sráccal majdnem minden este.
Pénzügyből is sikerült sikeresen levizsgáznom, így már semmi nem állhatja utamat az utolsó félévben a fősulin.

Február - Semmi különös. Dolgozgatok, msnezek egyre többet, barátokkal vagyok és élvezem az életet.

Március - Végre már nem csak msnezünk, hanem találkoztunk is 16-án reggel és az egész napot együtt töltöttük! Nagyon jó volt! Bejártuk gyalog egész Pestet...a körutat, a hősök terét, az állatkertet, a királyutcai kis kávézóban átölelt én meg talpig elvörösödtem és még több zöldséget hordtam össze, mint általában. Ugyanakkor a fellegekben jártam.
Egy barátnőm megszorul anyagilag és én kisegítem. Akkor még nem sejtem, hogy a végén még én érzem majd magam kényelmetlenül, hogy vissza akarom kérni.

Április - 1-jén én utaztam Pécsre és elcsattant az első csók! Megint együtt töltöttük az egész napot, megnéztük egész Pécset. Izgultam, de nagyon jó volt.
Születésnapom is volt (aznap kezdtem blogot írni), meg a hugomnak is. Csendesen telt. Semmi vad buli vagy ilyesmi. Legalábbis ha jól emlékszem.

Május - K. és V. "szakítottak egymással. Ők a zenekaros banda két elég oszlopos tagja és nagyon jó barátnők. Most már egy helyiségben se nagyon maradnak egymással, így a szokásos banda is két részre szakadt. Hiányoznak a szokásos péntek-szombati beülések a pizzázóba.
Két hetenként utazgatok Pécsre. F-et bemutattam a szüleimnek is, mikor itt volt nálunk. Közben kezdek pánikolni az államvizsga miatt. Már csak alig egy hónap és tételeket nem tudok senkitől sem szerezni, de kidolgozni meg iszonyat nagy munka lenne.
A zenekarral Tusnádfürdőre látogatunk. Gyönyörű táj és marha hideg, ami fogad minket. Azért jól éreztük magunkat.

Június - 10 csodás nap együtt még államvizsga előtt. Persze közben tanulás is van ám! Az 52-ből megtanultam 36 tételt az államvizsgára. Elég nagy lutri, de szerencsére bejött. A prezentációm is egész jól sikerült. Végülis négyessel zártam a négy évet. Már "csak" egy nyelvvizsga és én is diplomás leszek.
Eljön a zenesuliban az évzáró is és 13 év után abbahagyom a klarinétozást. A szaxofonnal továbbra is zenekarozom, de a klarinétommal már csak maximum otthon fogok játszani. Hiányozni fog, de meg van rá a jó okom.

Július - 1-jétől főállásban dolgozom a családi bizniszben. Nem igazán érzem magam jól. Szokatlan még, hogy nincs nyáriszünet, ráadásul a szüleimmel is állandóak a konfliktusok. Szeretnék nyaralni menni távol mindenkitől, de sajnos nem jön össze idén. Kissé morózus vagyok.

Augusztus - Dömsödi zenekaros tábor. Nincs túl sok új ember, viszont annál több jó darabot tanulunk idén, mint pl. a Hegedűs a háztetőnt vagy a Curtain up-ot. Kissé jobb lesz a hangulatom, de valamilyen allergia jön ki rajtam az államvizsga óta, ami nagyon zavaró, mert a melegtől testszerte piros foltok jelennek meg rajtam és ez eléggé frusztráló. Bejelentkezem allergia vizsgálatra, mert ételallergiára gyanakszom. Kapok is októberre időpontot. Közben F. nagyon hiányzik, mert nem találkozunk több mint 3 hétig.

Szeptember - Munkával telik nagyrészt. F-vel eldöntjük, hogy összeköltözünk. Hová? Először albérletre gondolunk, de aztán anyám tanácsára a lakásvásárlás mellett döntünk, addig pedig F. hozzánk költözik. Fel is mond a munkahelyén. Apám ezen kicsit kiakad és ismét veszekszünk, de jelen pillanatban ez nem annyira zavar. A lényeg, hogy F. itt lesz velem és megszűnnek az utazgatások.

Október - Nekiállunk lakásokat nézegetni, de valahogy egyik sem jó. Közben bizonytalanság fog el minket, hogy biztos, hogy jó ötlet ez?! Ekkor már kezdenek a gazdasági válság jelei mutatkozni. Ráadásul F. hiába megy állásinterjúkra, egyszerűen nem talál semmit. Közben a szüleimmel sem annyira rózsás a helyzet és a munkahelyen is zűrök vannak. Kicsit depressziós vagyok ettől.
A munkahelyen elküldenek 20 embert. Ott is eléggé feszült a hangulat. Szar dolog a fiúk szemébe nézni, miközben tudom, hogy amikor a fizetésükért mennek, akkor megmondják nekik, hogy ennyi volt.
Voltunk TK talin is. Jót buliztunk és megismertük T-t is élőben. Nagyon jófej!
Az allergiavizsgálatra is elmentem, de nem hozott semmi eredményt. Azt mondják, hogy menjek bőrgyógyászhoz. Felhívtam, kértem időpontot, de mivel a munkám miatt nem tudtam elmenni, a doki nem volt hajlandó másik időpontot adni. Ennyit az orvoslásról...

November - Felhagytunk a lakásnézegetéssel, amíg F-nek nem lesz munkája. Bár már ott tartok, hogy költözzünk albérletbe, csak már el innen!
F. hogy jobb esélyekkel indulhasson elkezd egy targoncavezetői tanfolyamot, ami egy nagy átverésnek bizonyul. Hogy könnyebben elsajátítsa a dolgokat, bejár a telepre hozzánk gyakorolni. Az első alkalommal leizzadtam az izgalomtól, hogy nehogy összetörjön valamit, de másodszorra már sokkal jobban ment.
Közben elkezdünk készülődni a karácsonyra is. Elkezdjük kitalálni és megvenni az ajándékokat.

December - Nagyban zajlanak a karácsonyi előkészületek. Mindenkinek ajándékokat veszünk, bár sajnos bármennyire szeretném nincsen karácsonyi hangulatom. Anyám minden áron lelkizni akar velem, amire nincs szükségem és türelmem sem sok van hozzá. Így inkább begubódzom.
A melóhelyen ulimátumot kaptam, hogyha májusig nem lesz meg a nyelvvizsgám, akkor...
Közben F-nek sem sikerül letenni a targoncás vizsgát, mert nem indítanak a kevés létszámra hivatkozva. Majd januárban. Közben valahogy egy melóhely sem jön össze.
Beindul a zenekari próbaszezon is, hiszen jan. 11-én és 12-én ismét dupla újévi koncert lesz. A program a netre is felkerül.
A karácsony csendesen telik. Két nap itthon, három Pécsen F-éknél. Közben sikerül lebetegedni. Először csak nekem, aztán F-nek is, így most 31-én évek óta először nyugdíjas szilvesztert tartunk és tévét fogunk este nézni. Örülök, hogy most öt napot itthon lehet lenni.
Ha minden igaz, akkor sikerült egy kis mellékeshez másodállást találnom. A zenekarból kerestek embert, aki vállalna kottaírást. Jelentkeztem rá. Ha már havi pár tíz-húszezer pluszt jelent is az is sok!
A pénzem, ami kölcsön van még mindig nem került vissza, de már van rá esély, hogy januárban megkapom. Akkor szeretnék belőle elmenni F-vel egy pár napra valahova, ahol még nem jártunk és nincs ott sem rokon, sem senki ismerős.

Célok a következő évre? Persze hogy vannak. Nyelvvizsga, lakás, meló, barátok, szerelem. Csak néha kicsit kevésnek érzem magam mindehhez. De igyekeznem kell. Muszáj! (Jajj de utálom ezt a szót!!!)

Tele a topán

Hajnali x óra van és én ébren fekszem és a telefonomról blogot írok. Beteg mi? Akárcsak én. Levegő egyébként sem sok jut a tüdőmbe hála eldugult orromnak. Ettől a jelenségtől egyébként is hisztérika vagyok. Az hogy máshol is fáj úgy, hogy nem tudok aludni már csak olaj a tűzre. Az előbb már bőgve ébresztettem fel F.-et,mert ez a hülye gyógyszer nem hogy használna, de még fájok is tőle. Pedig egy kis alvás igazán jól esne.

Ez nem katasztrófa, csak karácsony! :)

Tegnap három órát vártam egy orvosi váróban úgy, hogy a fejem majd szétrepedt és gyakorlatilag egész nap alig ettem valamit és a fél 6-os időpontmhoz képest fél 9-re be is jutottam. Persze mindez még nem olyan szörnyű...De a váróban zene is szólt, mégpedig karácsonyi. De a betett cd csak kábé 45 perces volt és mindig újra kezdődött...képzelhetitek...Úgyhogy emiatt van most ez a kedves klipp itt, hiszen EZ NEM KATASZTRÓFA, CSAK KARÁCSONY! :)))

A hétfő a hét péntek 13-ja....:S

A második ébredés

Tegnap sütöttem mézeskalácsot. Gyönyörűek lettek! Szép nagyok és barnák, de nem égettek. Igaz, hogy nem raktam rájuk cukormázat, de nem baj. Kell valami jövőre is. Hat és fél tepsinyi lett. Két dobozba fért csak bele. :P
Most így péntek este benn ülök az irodába egyedül, mivel a többiek szabin vannak vagy a tárgyalóban, vagy betegek és egy tesztet kéne öszeállítanom a sofőröknek a kiadott utasítás megtanulásának ellenőrzésére. Hú de szép mondat lett! :)
A hétvégén megyünk F-vel karácsonyi ajándékokat venni. Már fejben megvan, hogy ki mit kap, csak a gyakorlatban nem vettük még meg. Na jó..nem mondok igazt...csak nagyjából tudom, de nem egészen. Lehet, hogy aztán a végén teljesen mást veszek mindenkinek.
F. volt benn nálunk a telepen tegnap targoncázni. Már egész jól megy neki az elsőhöz képest. Remélem hamar belejön és le tudja tenni a vizsgát. Jó lenne, hogyha ezzel valami olyan állást tudna találni, amit szeret is. Mert dolgozni muszáj, ez tény. Akkor már legalább egy kicsit szeresse az ember amit csinál.

De ami a post címét illeti...holnap reggel megint érdemes lesz felkelni, mert ma éjjel jön a Mikulás! Az én Mikulásom megkért, hogy segítsek neki egy kicsit, így már nálam vannak az ajándékai. Nem nagy dolog, csak egy kis csoki mindenkinek. Na persze csak akkor, hogyha tiszta lesz a cipője. Fura mód virgácsot nem hagyott nálam, pedig némelyekre ráférne... :P

Az első ébredés

Mint már mondtam decemberben sokmindenért érdemes aludni és felébredni. Például érdemes az alvást megszakítani december 3-án, amikor is Ferenc névnap köszönt ránk. Na most mivel F. is Ferenc (ugye milyen elmés fedőnevet adtam neki?), szóval ez az ő napja. Mert a névnap az majdnem olyan jó mint a szülinap!

Így gondos haditervet készítettem erre a napra:

1. Reggel kávéval ébresztés!
Szerencsére én kelek korábban, így kávéval ébresztettem kedvesem, amit egy határozott kézmozdulattal kilöttyintett a kezemből a pizsimre és az ágyra. De azért a romantikus reggel még így kávésan is megmaradt. Legalább olyan illatom volt, mint a kedvenc italának. :)

2. Süti vásárlás!
Ugyanis meló után vacsit főztem. (Lassan még azt is megtanulok.) Sült husi volt meg krumplipüré, utána desszertnek feketeerdő- és eszterházi torta. Nyammi!!!

3. Az meglepetés!
Már egy hónapja megvettem. Talán ez volt a legnehezebb része, hogy ezt eldugjam és ne adjam oda neki idejekorán. Vettem a József c. musicalre két színházjegyet. Azt hiszem örült neki nem is kicsit. Jó volt látni.
Úgyhogy összességében ma érdemes volt felkelni. Most még hármat kell aludni és itt a Mikulás. :)